Ott voltak a szeren
Először 2010-ben rendezték városunkban a több mint húsz éves hagyományra visszatekintő emlékversenyt, amelyet időpontja miatt itthon és külföldön is jó felkészülési lehetőségnek tartanak a tornászok, de népszerűségéhez az utóbbi években a százhalombattai helyszín is nagyban hozzájárul. Magyar Zoltán elmondta: a versenyzők kedvelik Százhalombattát, amit a magas részvételi arány is jelez. A szövetség nagyon jó kapcsolatokat ápol a városvezetéssel, amely erkölcsileg és anyagilag is támogatja a sporteseményt.
Idén a hazai egyesületek mellett - Békéscsaba, Dunaújváros, Szombathely, KSI, Postás – Horvátországból, Norvégiából, Hollandiából, Szlovákiából, Luxemburgból és Ausztriából érkeztek az utánpótlás, junior és felnőtt korosztályba tartozó indulók.
Az idei verseny egyben válogató volt az április 13-án kezdődő montpellier-i kontinensbajnokságra, ahová – részben a battai szereplésnek köszönhetően – a nők közül Makra Noémi, Honti Kitti, Dévai Boglárka és Horváth Enikő utazik.
A 128 éves nemzeti hagyományokra visszatekintő és több olimpiai bajnokkal büszkélkedő sportág "gyötrelmes időszakot" élt át a rendszerváltás után, amelynek főként az állami támogatás visszaesése volt az oka, egyik legsúlyosabb tünete pedig, hogy a jó szakemberek tömegesen vándoroltak külföldre. 2013 óta azonban nagyot változott a helyzet, a szertorna a tizenhat kiemelt közé került a kormány sportágfejlesztési programjában. A szövetség szisztematikus építkezésbe kezdett, új termekbe, szerekbe, edzőkbe és továbbképzésbe fektetik a bővebben rendelkezésre álló forrásokat. Az a cél, hogy 2020-ig nyolcezren versenyezzenek a jelenlegi 2500 helyett, a megerősödött vidéki, fővárosi bázisok pedig idővel önfenntartóvá váljanak. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, hiszen egy csarnok komplett felszerelése 75 millió forintba kerül.
A szövetség szeretné elérni, hogy a szertorna visszaszerezze korábbi hazai népszerűségét, amelyre minden esély megvan. Világszerte ugyanis még mindig a legnézettebb olimpiai sportágak közé tartozik - egy csoportba sorolják az úszással és az atlétikával -, amely természetesen komoly bevételt is jelent a nemzeti sportszövetségeknek.
Az idei verseny egyben válogató volt az április 13-án kezdődő montpellier-i kontinensbajnokságra, ahová – részben a battai szereplésnek köszönhetően – a nők közül Makra Noémi, Honti Kitti, Dévai Boglárka és Horváth Enikő utazik.
A 128 éves nemzeti hagyományokra visszatekintő és több olimpiai bajnokkal büszkélkedő sportág "gyötrelmes időszakot" élt át a rendszerváltás után, amelynek főként az állami támogatás visszaesése volt az oka, egyik legsúlyosabb tünete pedig, hogy a jó szakemberek tömegesen vándoroltak külföldre. 2013 óta azonban nagyot változott a helyzet, a szertorna a tizenhat kiemelt közé került a kormány sportágfejlesztési programjában. A szövetség szisztematikus építkezésbe kezdett, új termekbe, szerekbe, edzőkbe és továbbképzésbe fektetik a bővebben rendelkezésre álló forrásokat. Az a cél, hogy 2020-ig nyolcezren versenyezzenek a jelenlegi 2500 helyett, a megerősödött vidéki, fővárosi bázisok pedig idővel önfenntartóvá váljanak. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, hiszen egy csarnok komplett felszerelése 75 millió forintba kerül.
A szövetség szeretné elérni, hogy a szertorna visszaszerezze korábbi hazai népszerűségét, amelyre minden esély megvan. Világszerte ugyanis még mindig a legnézettebb olimpiai sportágak közé tartozik - egy csoportba sorolják az úszással és az atlétikával -, amely természetesen komoly bevételt is jelent a nemzeti sportszövetségeknek.
Az idei verseny egyben válogató volt az április 13-án kezdődő montpellier-i kontinensbajnokságra, ahová – részben a battai szereplésnek köszönhetően – a nők közül Makra Noémi, Honti Kitti, Dévai Boglárka és Horváth Enikő utazik.
